2011. október 31., hétfő

The Secret Circle

The Secret Circle ajánló

„Boszorkány vagy. Teljes vérű, 100%-ig boszorkány. Mi mind azok vagyunk. Kész. Ennyi.”

Vigyázzatok, vámpírok, vérfarkasok, vége az egyeduralmatoknak, a CW ugyanis idén szeptemberben beharangozta legújabb sorozatát, amely a The Secret Cirle nevet viseli! Bizony, lejárt az ideje a napfényen csillámló, gyámoltalan vámpíroknak, valamint a szelíd vérfarkasoknak is, helyükre pedig kirobbanó gyorsasággal megérkeztek a boszorkányok, akik mostanra több mint kétmilliós nézettséggel söprik le ellenfeleiket a színről. Nem meglepő hát, hogy engem is elért a Chance Harborban feltámadt tornádó, s nem titkolt szándékom, hogy Benneteket is beszippantson…


Kalandozás a kulisszák mögött:
Várható évadok: 1 évad (22 rész; eddig 7 rész került adásba – Ugyan az IMDb adatlap szerint a sorozat mindössze 13 részes lesz, 2011. október 12.-én kaptuk a hírt, miszerint a CW elnöke teljes évados berendelést kért a The Secret Circle sorozatból)
Háttér: A “The Secret Circle” trilógia egy romantikus ifjúsági fantasy regénysorozat, melyet L. J. Smith írt, akinek a nevéhez a Vampire Diaries is fűződik. A történet Cassie, egy félénk 16 éves lány köré fűződik, aki rájön, hogy ő egy boszorkány, és a New Salem-i boszorkánykör tagja lesz. Cassie-nek szembe kell néznie Faye, az egyik boszorkány gyűlöletével; Diana, a kör vezetője iránt érzett hűségével; és az Adam iránt való szerelmével, aki történetesen Diana szerelme. (Forrás: SecretCircle.Fan.Org)
Szereplők: Britt Robertson (Sikoly 4, Szvingerek), Thomas Dekker (Rémálom az Elm utcában, Hősök, Helyszínelők), Phoebe Tonkin (H2O), Shelley Hennig (Ármány és szenvedély), Jessica Parker (Smallville, Lopott idő), Louis Hunter (A legjobb fogás) (…)


Bizonyára mind azt kérdezitek, miféle újdonsággal rukkolhat elő ez a sorozat, amivel letaszíthatja a trónról például a Vampire Diariest, vagy éppen a True Bloodot… Nos, ez a kérdés az én fejemben is megfogalmazódott, és nem is késlekedtem sokáig, hogy rájöjjek a titok nyitjára, amit most meg is osztok Veletek. Szkeptikusan álltam a sorozathoz, mivel többször előfordult velem, hogy elkezdtem nézni egyet, majd egyszerűen félbehagytam, mert nem volt meg benne az a bizonyos plusz, ami miatt hétről-hétre a monitor elé szegezett volna. Mostanra elég kevés olyan széria van, amely leköt, de a The Secret Circle 1000%-an ezek közé tartozik!

Először kezdjük a negatívumokkal, mert bizony, olyanok is vannak, hiszen egy jó kritikus ezekre is felfigyel. Az első, amitől szabályszerűen kiver a víz, az a sorozat beharangozó zenéje, azaz a Theme song szó szerint feláll a szőr a hátamon, ha meghallom, és nem elég, hogy az elején is ez megy, a végén is felcsendül a sejtelmes dúdolás. A következő a sorban, a klisé-szerű kezdet. Egy sötét országúton vagyunk, ahol Cassie (Britt Robertson) autója lerobban, ő pedig felhívja az édesanyját – Ameliát –, ekkor még nem is sejtve, mi fogadja majd, ha hazaér… Hallhatunk egy fesztelen, anya-lánya csevejt, majd a vonal megszakad, és mi, nézők, végigkövethetjük, ahogy egy titokzatos férfi valamilyen természetfeletti erő segítségével megöli Ameliát. Igen, általában az ilyen történetek mindig valamiféle tragédiával kezdődnek, így ezt ezúttal sem kerülhettük el. Természetesen Cassie nem maradhat egyedül, s mivel Chance Harborban él a nagyanyja, így egy hónappal a szörnyű „baleset” után kénytelen hozzá költözni. Szörnyű vagy sem, én némi Twilight vonást is felfedeztem, ahogy Cassie próbál „ismerkedni” az új környezetével. No és akkor itt jön képbe az egyik ügyeletes szépfiúnk – mert hogy több is akad :D –, Adam (Thomas Dekker), aki képes egyetlen pillantásával elérni azt, amit Edward is az Alkonyatban: elvarázsol. Nem csak Cassie-t, a nőnemű nézőket is! :D Először csak átható pillantásokkal jutalmaz, később már oltalmaz is, majd egyfajta különös kötődés is kialakul Cassie és közte. Bár ha őszinte akarok lenni, talán az Edward stílusú nézés, óvás, megmagyarázhatatlan „bizsergés” nem is róható fel negatívumként, inkább csak egyfajta észrevétel, ami fogalmazzunk úgy, szúrta a szememet.

Most pedig jöhetnek a pozitívumok: Számomra már az első részben is tetszett, hogy majdnem mindegyik szereplőből kaptunk egy aprócska szeletet; aprócskát, mégis jelentőségteljeset. A kis csapatból elsőként Nicket, a szomszéd srácot ismerhetjük meg, a tipikus rosszfiút, akitől az anyukák óvják a kislányukat. Róla sokáig nem tudtam eldönteni, melyik oldalon is áll, okoz-e komolyabb fejtörést, míg végül a rendezők „megoldották” a dilemmámat… A következő Adam volt, aki első körben ugyan csak sokat sejtető nézésével ajándékozta meg Cassie-t, később az életét is megmentette egy véletlennek álcázott balesetben, mely során kis híján benn égett a saját autójában. Bizony, furcsa erők munkálkodnak Chance Harborban, és erre Cassie is hamar ráeszmél. Hamarosan ugyanis színre lép Diana – Adam barátnője, s egyben a koven vezetője – és felfedi előtte a titkot, miszerint Cassie boszorkány, ahogy az édesanyja is az volt. Ezek után érthető, hogy a lány teljesen összezavarodik, komplett őrülteknek tartja az elhagyatott házban összegyűlt fiatalokat, és Faye (Phoebe Tonkin) sem könnyíti meg a dolgát… A lány roppant nagyravágyó, és most, hogy Cassie a városba jött, egyetlen célja van: az ő erejével együtt még erősebbé válni. Igen határozott jelleme van, már az első pillanattól kezdve érezni lehet, hogy nem feltétlenül a jó oldalon áll. Az egyetlen, akiről sem negatív, sem pedig pozitív véleményt nem tudok mondani, az Melissa. Egyszerűen semmilyen érzést nem váltott ki belőlem, egyelőre még nem tudom eldönteni, milyen szerepe is lesz a következőkben. Az viszont biztos, hogy a két, abszolút favorit szereplőm Faye és Adam. Bizony, ezúttal egy izgalmas, robbanásra kész karaktert választottam, valamint a gyökeres ellentétét, a megtestesült jót. Még számomra is furcsa, ugyanis általában a főhősnővel és a hozzá legközelebb állókkal szoktam szimpatizálni, most mégsem így lett. Diana egyszerűen túlságosan unalmas és üres jellem, Cassie még túlzottan kiforratlan, Melissa pedig mint említettem, semleges szereplő. Meglátjuk, a későbbiekben változik-e a véleményem ;)

A cselekmény – eltekintve a kezdeti kliséktől – szerintem gördülékeny, könnyedén felkelti az érdeklődést, majd végül beszippant. Tetszik, hogy mindaz, amit mondjuk a TVD-ből hiányoltam a boszorkány vonalban, azt most más formában, de megkaphatom. A néző azt hiszi, teljesen képben van, aztán jön egy újabb rész, egy újabb folt a múltból, egy újabb szereplő, és minden összekuszálódik. Újra és újra. A kiszámíthatatlanság pedig valljuk be, nagy kincs a mai tini sorozatokat tekintve. A másik, ami számít, az pedig az eredetiség. Tudom, hogy az elején pont én dobálóztam azzal, hogy némely részek erősen hajaznak a Twilightra, de ezektől eltekintve arra a következtetésre jutottam, hogy igenis, a maga módján eredeti a történet, hiszen a mágia ezen vonalával még nem sok sorozat ismertetett meg bennünket. (Vagy egyszerűen csak én hagytam ki valamit az életemből?! :D) Ilyen eredeti vonásra gondolok, amikor magáról a kovenről beszélek, vagy éppen az egy-egy családnál lévő kis könyvről, amelyet Árnyak könyvének neveznek, és több ezer varázslatot tartalmaz. Aztán ott vannak még a megszokott kis titkok, amelyek gyakran visszanyúlnak a régmúltba is, ebből pedig leszűrhető, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a régebbi boszorkány generációkra is.

Tehát összefoglalva kaptunk egy vadonatúj sorozatot, amely nem nélkülözi a sötét titkokat, a misztikumot, az ármányt, a szerelmet, ahogy a varázslatot sem. Emberi sorsok pecsételődnek meg részről-részre, és sosem tudhatjuk, kit veszítünk el a következő percben… Pontosan ez a kiszámíthatatlanság – a veszteség és az adni tudás együttese – az egyik fő mozgatórugója ennek a történetnek, vegyítve egy csapatnyi boszorkánnyal, akik keresik a helyüket egymás életében, s a világban. Nektek pedig ezután az ajánló után remélhetőleg nem kell fahéjból készült csodaelixír, hogy „megrészegedve” rávessétek magatokat a The Secret Circle Pilot részére ;)

„Cassie: Mintha egy Harry Potter filmben élnék.
Adam: Csak neki pálcája is van.”

Pontozás: 5/5

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése