Kalapos Éva - D.A.C. Egy új élet

Kalapos Éva - D.A.C.

Egy új élet

"Nem értettem, miért fuldoklunk folyton a hazugságokban, miközben annyira szeretjük egymást. Vagy talán épp emiatt…?"

Háttér: az újságírással foglalkozó szerző első regénye 2013 őszén jelent meg a Manó Könyvek gondozásában. Annyit tudok még róla, hogy sorozatnak készül, a második rész előreláthatólag tavasszal érkezik a boltok kirakataiba.

Dióhéj: budapesti gimnázium, fiatal srácok. A középpontban egy beilleszkedni nehezen tudó, filmmániás, szeretetre vágyó kamaszlány, akinek még egy olyan igazi barátja sem volt sosem... Ez a lány Flóra, és a gimi második évének második félévétől kapcsolódunk bele az életébe. Ekkor kerül képbe a pezsgő Zsani is, aki iskolát váltott, és már a félév első napján felhívja magára társai figyelmét egy nem mindennapi akcióval... Persze, Flóráét a leginkább. Olyanok ők, mint tűz és víz, de mindkettejüknek pont erre van szüksége - pezsgésre és egy percnyi, meghitt, nyugalmas csendre. Könnyen barátokká válnak, innentől kezdve pedig... Beleviszik egymást jóba-rosszba.

Természetesen vannak fiúk is a képben, nem is akármilyenek :) Kosarasok, vagányok, de nem felszínesek! Amiért tőlem nagy piros pont jár. Számítottam arra, hogy tele lesz tűzdelve a könyv olyasmikkel, hogy jaj, de helyes, de szexi, de atyaúristen, amitől nekem mar égnek áll a hajam szála, annyi ilyet láttam, de szerencsére a D.A.C.-ban ez nem volt meghatározó tényező. Talán azért, mert az első szerelem, mint olyan sem volt  még  központi téma? Ez a könyv nem egy unalmas és nyálas fröcsögés. Arányos.

Azt mondanám, hogy ez a kötet tényleg a barátságról szólt. A bizalomról és a titkokról, amivel egy (mindegy, milyen), kapcsolatban meg kell küzdeni. Hogy ezek a srácok kiállnak egymásért. Merik azt mondani, hogy te idióta, ezt jól elcseszted. Meg azt is, hogy na, most aztán állj le.

Flóra, a történet szerint, nem olyan régen elveszítette édesanyját, az apja pedig a munkájába menekült, szinte sosincs otthon, sokat utazik. Az öccsével maradtak, de mindkettejük fájdalma olyan mély, hogy nem képesek még egymáséval is törődni. Ez pedig problémákat szül köztük... Nagyon megkedveltem Geri, az "öcsike" karakterét, aki már nem is olyan kicsi. Remélem, hogy komolyabb szerephez fog jutni a későbbiek során.

Ez az apja-lánya szál volt az, ami talán a legjobban megfogott az olvasás során. Szeretném, ha a későbbiekben jobban ki lenne bontva, többet beszélgetnének egymással, ez által többet kapnánk mi is.

A D.A.C. valójában egy szövetség, amit egy baráti kör alapít meg, Flóra ötlete alapján. Ugyanis ez a lány megtalálja az édesanyja "retro-naplóját", valami egészen hasonlót fiatal korából. Ők is alapítottak egy ilyen klubot, és mindenáron megvédték egymást, kimentették bajtársaikat a szorult helyzetből. Na, a mi maréknyi, magányos vagy éppen elkeseredett fiatalunk is így tesz... A nevük pedig szerintem iszonyú jó találat - egész különleges módon fejezi ki, amit ennyi idősen érzünk, teszünk.

Nálam... :)

Ez nem egy butuska regényke, nem próbálja meg lenyomni a torkunkon, hogy mindenkivel szimpatizáljunk, és ettől függetlenül mégis eléri azt, hogy minden egyes embert próbálj olyan szemmel nézni, mint amivel szeretnéd, hogy téged vizslassanak.

(Johnny bá, az osztályfőnök, hát ő a kedvenc karakterem lett. :D Hiába vannak hülye cuccai, meg teljesen más lefestése, nekem mindig is Johnny Depp marad a fejemben, talán ezért minden. Johnny Depp bá hülye cuccokban.)

Pontozás: 5/4 (tehát ajánlom mindenkinek, aki egy magyar ifjúsági regényre vágyik, kicsit mélyebb mondandóval és problémakörrel.)

Köszönöm a könyvet még egyszer!