A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sarah Dessen. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sarah Dessen. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. október 2., szerda

Sarah Dessen - Egy felejthetetlen év (Someone Like You)

Sarah Dessen - Egy felejthetetlen év (Someone Like You)

„Legjobb barát nélkül az élet csúf, szörnyű hely.”

Háttér: Ez a regény eredetileg 1998-ban jelent meg, majd tizenegy évvel később, azaz 2009-ben a Kelly Kiadó gondozásában is. Magyarul eddig Sarah Dessennek négy könyve jelent meg, az Altatódal (This Lullaby), a Tökéletes (The Truth About Forever), a Figyelj rám! (Just Listen!) és az Egy felejthetetlen év. Mindet olvastam is, de abszolút ez a kedvencem.
Film is készült a könyvből (vagyis félig ebből, félig pedig egy másik regényéből, a That Summer-ből) Szerelmi leckék hitetleneknek címmel, Mandy Moore főszereplésével.

Nem akarok hazudni, ha jól emlékszem, 800 Ft-ért szereztem be a könyvet egy könyvesbolt akciós asztaláról, mert ez volt az a kötet, amit még nem olvastam az írónőtől. Merthogy imádom, a karaktereit, ahogy bánik a szavakkal, hogy helyszínéül Lakeview-t választja, a hangulatát. Bitang erős hangulatot tud teremteni a regényeivel, az biztos.

Ez lett az egyik kedvenc könyvem. Mert szerelemről szól, mert barátságról szól, és mert sírni lehet rajta. Sír a lelked és a szemed is. Beleszerettem Maconbe, a történetbe, ebbe a fájó, beteljesületlen szerelembe.
Elmondjam, mi fogott meg benne a leginkább? Hogy nem az a YA regény, ami a csapból is folyik! Hogy nem arról van benne szó, hogy megismerkedtünk és hjaj, de jó, imádjuk egymást, meg minden szuper. Nem. Megmutatja, hogy mi van akkor, ha rosszfiú tényleg problémás, túl balhés nekünk? Ha nem érezzük a biztonságot, hogy szeret? Ha mar túl késő?

Dióhéj: Halley és Scarlett nagyon jó barátnők. Azzal indul a történet, hogy Scarlett barátja, Michael motorbalesetet szenved és meghal. Scarlett összetörik - Halley tartja benne a lelket. Közben pedig, ahogy lenni szokott, életében először szerelmes lesz... Nem is akárhogy. Nem is akármilyen fiúba. Michael legjobb barátjába, mindenki legnagyobb döbbenetére. A rosszfiús, balhés Macon Faulkner elcsavarja a lány fejét. Csakhogy nem  lesz mindig minden tökéletes...
Vagy egyszerű.
Újra a feje tetejére állít mindent a hír, hogy Scarlett gyermeket hord a szíve alatt.

Látszik ezen a könyvön, hogy "korai Sarah Dessen", ami miatt annyira más, mint a többi, általam ismert könyve! Annyit változott azóta a stílusa, de engem ez az oldal jobban megfogott. Lehet, hogy csak nagyon jó hangulatban kapott el?

Ez a könyv fanyar. A citromkarika a limonádéban, összefacsarja a szívedet. Gyönyörű történet a barátságról, az igaziról, nem pedig az összecsapott, "na, legyen még egy karakter a könyvben" fajtáról. Ilyen barát szeretnék lenni én is, mint Halley Scarlettnek, vagy fordítva.

Nagyon régen nem fogott meg könyv ennyire. Ezt érezni kell!

Pontozás: 5/5 (kedvenc lett, és az is marad)

"Sok embernek adtam esélyt… De egy idő után elfogy az ember bizalma."

2012. december 22., szombat

Sarah Dessen – Figyelj rám! (Just Listen)

 
Sarah Dessen – Figyelj rám! (Just Listen)

"A csend olyan rohadt hangos."

Háttér: Sarah Dessen egy amerikai YA kategóriás író (young adult - fiatal felnőtt), a Figyelj rám! a hetedik megjelent könyve, de kis hazánkban csak négy jelent meg: az Altatódal (This Lullaby), a Tökéletes (The Truth About Forever), a Figyelj rám! és az Egy felejthetetlen év (That Summer).
Hol is kezdjem? Sarah Dessen könyveit már nagyon-nagyon régóta szeretem. A Tökéletest még néhány évvel ezelőtt gyűjtöttem be, szerelem volt első olvasásra, aztán mostanság rákaptam a több könyvére is, először az Altatódalra (5/4), aztán a Figyelj rám!-ra.

Sarah Dessen
Szerettem ezt a könyvet. Sőt mi több: ha tudom, hogy ez ilyen jó, jóval hamarabb leemelem a könyvespolcról.
Előre annyit jegyeznék csak meg, hogy sajnálom, hogy a fordítás miatt elveszett néhány dolog. Például a "just listen", ami ott volt a könyvben jó néhányszor, de aki nem tud angolul, nem érti, hogy az konkrét utalás a címre, sőt, az maga a cím.

Dióhéj: Van ez a lány... Annabel. Aki megtört. Aki magányos. (Akit, mondjuk, néha azért megráztam volna, hogy térjen már észhez.) Aki csak arra vágyik, hogy valaki figyeljen rá. Tele van tüskékkel és titkokkal. Fájdalommal, tehetetlenséggel.
Aztán, van ez a srác, Owen. Aki imádja a zenét. Vagy ez talán nem is jó kifejezés, nem imádja a zenét, hanem ő maga a zene. Az segítette ki őt a gödörből. Kíméletlenül őszinte, mindig és mindenkivel. De valamiben mégis hasonlítanak egymásra Annabellel: Owen is magányos.

Sok minden van ebben a regényben, ami miatt az olvasó szeretheti: emberi tragédiák, fájdalmas történetek, összeomlások és felépülések. Csak magamból indulok ki: én ezeket a regényeket kedvelem. Nem kell, hogy hatalmas akciójelenetekkel töltött legyen, elég a hitelesség és a szerethető karakterek. Sarah Dessen márpedig hiteles. Nagyon! Nemcsak ebben a regényben, hanem az általam ismertekben is.

Spoileres rész!
Rettenetes, hogy ebben a világban nap mint nap megtörténnek olyanok, mint ami Annabellel. És nemcsak olyanok, hanem sokkal durvábbak is - ez a legrosszabb. Állítólag egy baromi modern civilizált világban élünk, hát akkor mégis, hogy történhetnek meg ilyenek? Tudom, hogy két oldala van a dolognak: a sértett feleknek nem szabadna azt tenniük, mint Annabelnek: hallgatni. Mert az olyan mocskoknak, akik képesek undorító és erkölcstelen dolgokat végezni egy nővel, egy lánnyal, azoknak élniük sem lenne szabad.
Spoiler vége.

Több problémát is körbejár ez a regény, ami a fiatalokat manapság érinti: anorexia, kiközösítés, nemi erőszak, agresszió. Mindenkinek megvan az esete, a története, és számomra gyönyörű volt látni, hogy hogyan fejlődik mindenki. Karakterfejlődésből (is) kiváló ez a regény.

Legkedvesebb rész számomra a könyvben az volt, amikor feltűnt Dexter és a bandája. (Az Altatódalban ők a főszereplők), olyan jó volt róluk itt is olvasni! Pláne, hogy Dextert egyébként nagyon kedvelem. :P

Pontozás: 5/4,5 (tehát olvassátok, olvassátok, olvassátok kategória!)