Never Back Down 2. (Sose hátrálj meg 2.)

Never Back Down 2. (Sose hátrálj meg 2.)

Háttér: 2011-ben jött ki a film, a híres Sose hátrálj meg folytatása, Michael Jai White rendezésében. Itt debütál rendezőként, és szintén főszerepet játszik a filmben Alex Meraz és Dean Geyer mellett.

Igazán jó kérdés, hogy miért nem az első részről írok először. Hát, ennek az az oka, hogy az első részt már régen láttam, de ettől függetlenül nagy hatással volt rám, a másodikat pedig alig fél órával ezelőtt fejeztem be, szóval még friss az élmény, ezért írtam le gyorsan.

Akkor kezdjük az elején, bemutatom az első filmet, hogy érthetőbb legyen a másodikról szóló véleményem: van egy magányos srác, Jake, aki magát okolja apja halála miatt. Új városba költöznek, ahol nem megszokott sportot űznek a helyi fiatalok. Itt ugyanis nem teniszeznek, fociznak, lacrosse-oznak, hanem verekednek. Jake heves vérmérséklete miatt aztán hamar bajba keveredik, és beszippantja ez a harcos világ. Barátai lesznek, edzője, ellenségei és barátnője.

Ebben a részben is van a Bajnokok kupája, a végső verseny, ahol a két nagy rivális megküzd egymással, noha nem magától értetődő módon. A főszerepben Sean Faris, Cam Gigandet és Amber Heard.

Na, a második részben nem ők vannak, viszont van egy állandó figura, akit az elsőben nagyon szerettem – Max Cooperman –, aki kinőtte magát az első részhez képest, és a visszahúzódó srácból a Beatdown szervezőjévé lett. De ettől függetlenül ő nem verekszik.

Ebben a részben megismerhetünk négy fiatal srácot, akik kapcsolatban állnak a verekedéssel. Van köztük bírkózó, boxoló vagy olyan, akit már Case edz. Ugyanis valamilyen úton-módon hozzá kerül mind a négy srác, ő pedig mint egy mentor, megtanítja őket okosan verekedni. A Beatdownnak nagy szerepe van benne, többen a fiúk közül ott is kötnek ki a végén, de hát ez nem meglepő, hiszen ketten azért mentek Case-hez, az egykori szuperklasszis majd sittes későbbi edzőhöz, hogy felkészítse őket.

Fogalmam sincs, miért, de szeretem ezeket a bunyós, férfias, ketrecharcos filmeket. Voltak benne olyan részek, amikor kegyetlenül püfölték egymást, és én nagyon nem vagyok híve a testi erőszaknak, de ebben a filmben imádtam. Olyan kemény volt, szabályosan élveztem.

A karakterek nagyon jól ki vannak találva, istentelenül passzolnak egymáshoz, olyan jókat lehet rajtuk nevetni, nagyon jól lehet velük azonosulni. Ez is tetszett benne. Két nagyon nagy kedvencem Mike és Zack. Az elején elengedhetetlen köztük a rivalizálás, olyan jó volt nézni a két egymásnak eső alfahímet! :D

A srácok nagyon jók benne, de komolyan. Mindegyik pillanatba másikat imádtam, és a végéig – sőt, utána sem – tudtam eldönteni, hogy ki a kedvencem. Az meg másik dolog, hogy mindkét srác eszméletlenül tetszett :$ Ezek a keményfiúk a gyengéim, nem tehetek róla. :D

Mind a két film nagyon szereti a Twilight-sztárokat. Az elsőben Cam volt az egyik főszereplő, aki a Twilightban Jamest alakította. Az itt Zacket játszó Alex pedig a New Moonban feltűnt vérfarkas, Paul. (Nekem ott nem tűnt fel, hogy ez a hapsi ennyire szexi, de itt... Hűha! Nagyon állat volt. Szerény megítélésem szerint sokkal jobb, mint a NM-ban, habár jóval több szerepet is kapott.)

Gondolhatjuk, hogy mi lesz a vége, ezért ezt itt nem is írom le. A történet eléggé kiszámítható, de hát nem is lehet minden téren tökéletes. Ettől függetlenül nagyon élvezhető volt, nem unta az ember, mindig történt valami.

Én ajánlom többszöri megnézésre is!!! Igen, nem kizárt, hogy ma este is ezzel fogom szórakoztatni magamat :$

Plusz pont még a zene. Már az első részben is nagyon jó zenelistát állítottak össze, és ez a második részben sem lett rosszabb. Tetszett. Méghozzá nagyon.

Pontozás: 5/5