Paulo Coelho – A portobellói boszorkány (A Bruxa de Portobello)

Paulo Coelho – A portobellói boszorkány (A Bruxa de Portobello)

"Egyetlenegyszer mertem megkérdezni tőle: Miért szeretsz te engem? Azt felelte: Fogalmam sincs, de egyáltalán nem is érdekel."

Háttér: Paulo Coelho brazil író, filozófus. Az ENSZ békenagykövete. Fiatalkori magábafordulása miatt szülei elmegyógyintézetbe vitették, ahonnan háromszor próbált megszökni, majd elengedték. Eleinte dalszövegírással próbálkozott, aztán újságíróváv vált. Művei mintegy 140 országban, 56 nyelven, több mint 45 millió példányban fogytak el. Magyarul több, mint tizenhárom könyve jelent meg.

Egész véletlenül akadt a kezembe ez a könyv, anyukám hozta ki egyszer a könyvtárból – magának –, én pedig rögtön rákaptam. Nem adtam neki oda, holott magának hozta, amíg ki nem olvastam. Sokkal lassabban olvasok, mint ő. Amíg ő egy éjszaka alatt végez egy könyvvel, nekem egy hónap kell hozzá. Ezt a művet egy hétvége alatt sikerült abszolválnom. Nagyon tetszett.

Ezelőtt még sohasem olvastam Coelhót, de az biztos, hogy még fogok. Hallottam róla már eddig is sok dolgot, tudtam, hogy körülbelül milyen témákban írogat, de azt nem gondoltam, hogy ennyire jó lesz.

Aki szereti a kicsit spirituális, különleges, természetfeletti, megmagyarázhatatlan, kicsit vallási dolgokat, annak nagyon fog tetszeni ez a könyv.

A fülszöveg: Athena, eredeti nevén Sherine Khalil, egy erdélyi cigányasszony szerelemgyereke, akit az árvaházból egy tehetős és befolyásos Ubanoni házaspár fogad örökbe három hónapos korában. Hamar kiderül, hogy különleges képességekkel van megáldva: jelenéseket él át, nagy történelmi, politikai eseményeket lát előre. Fordulatos, élményekben és meglepetésekben gazdag életútja során a legkülönbözőbb helyszínekre, munkahelyekre és emberi kapcsolatokba kerül. A tánc, a misztika, a tanítva tanulás titokzatos ösvényein jut mind közelebb a teljességhez. Pályáját a pusztítás és az építés örök körforgása kíséri, s végül halála is éppoly rejtélyes, mint az egész élete. Az olvasó, ha elkíséri útján, maga is befogadhatja Athena üzenetét: törj ki a magad teremtette valóságból!

Ez a regény abból a szempontból nagyon különleges, hogy a főhős szemszögéből egyetlen fejezetet sem olvashatunk. Ugrálunk a nézőpontok között, mindig E/1-ben íródik, de sosem Athena szemszögéből. Nagyon érdekes, ilyet én még nem is láttam. Eleinte azt gondoltam, hogy ez milyen már, így meg sem lehet ismerni rendesen a főhőst, de aztán rájöttem, hogy mégis.

Mivel ugye Athenának erdélyi az anyja, sok jelenet játszódott ott. Ezek személyes kedvenceim voltak, hiszen én is sokat járok ki, és nem volt "idegen" a környezet, amiről Coelho írt.

Továbbá szerettem benne az újságírót – Heront – és Eddát is.

A végén lévő fordulat, amikor rájövünk, hogy létezik-e az a bizonyos rendőr, akit Athena a szerelmének vallott, szintén telitalálat volt. Abszolút nem erre a végkifejletre számítottam, ez így volt tökéletes.

Nagyon sok mindenre döbbentett rá ez a könyv, olyan dolgokra figyeltem fel, amelyek felett eddig elsuhantam. Nem hosszú, tényleg hamar ki lehet olvasni, én mindenkinek csak ajánlani tudom. Rengeteg dolgot lehet tanulni belőle a szeretetről, a megbocsátásról.

Karakterek, akiket szerettem: Athena, Viorel, Edda, Heron

Karakterek, akiket nem szerettem: –

Pontozás: 5/4