2012. január 9., hétfő

Szurovecz Kitti – Fényemberek

Szurovecz Kitti – Fényemberek

Háttér: A Könyvmolyképző kiadó 2011-ben kiadta a Három muskétás (Kitti, Benina, Spirit), újabb könyveit, így jelent meg a Gyémántfiúból már jól ismert történet, a Fényemberek.
A könyvhétre érkezik a Gyémántfiú folytatása, őszre pedig a Fényembereké.
Kitti hivatalos oldalát itt eléritek: http://www.facebook.com/gyemantfiu

Hm, hát hol is kezdjem... Karácsonyra kaptam meg az áhított könyvet, valamiért nagyon „vonzódtam hozzá”, éreztem, hogy nekem ez egyszerűen KELL! Aztán becaplattam egy Alexandrába, és meg is vettem magamnak – azaz kaptam.
Vártam, nagyon vártam, talán ez volt a hiba. Ez a könyv nekem egy hatalmas csalódás volt. Bármennyire is szeretni akartam, nem ment. Sőt, nemhogy szeretni nem sikerült, hanem...
Figyelem, tele van spoilerekkel!

Az alapsztori, a háttér nagyon is jó lenne. Vannak a fényemberek, akik ugye azért felelnek, hogy a lelkeket átkísérjék a túlvilágra. Aztán vannak még őrangyalok, sötétek, és egyéb lények is. Ez még komolyan tetszik is, végre nem valami sablonlény. De...

A karakterek szörnyűek, nem lehet velük érezni, nevetni, sírni, örülni vagy szenvedni. Egysíkúak, unalmasak, kiismerhetőek. A két főszereplő pedig különösen idegesítő. Jane minden harmadik gondolata az, hogy Chris milyen szexi, okos, szép, gyönyörű, humoros, jó fej, megértő, tökéletes, de legfőképpen szexi. Csöpög a nyáltól, és nagyon nem tetszik, hogy Chris tökéletes mindenének ragozásával van kifejezve a szerelem. Hát ez mi? – kérdezem én.
Jane borzasztóan irritáló volt, akaratos, egyáltalán nem szimpatikus, sőt, talán még kicsit butácska nő is. Kinek jut eszébe egy jeges, novemberi napon magas sarkúban meg kisestélyiben lemenni a tengerpartra, és aztán ott szeretkezni? Naná, hogy Jane-nek. Aztán folyamatosan azt hallgatjuk róla, hogy de szép, de okos, de különleges... és de Mary-Sue is. A köbön.
Aztán ott van a mi fess fényemberünk, Chris. Sokat gondolkoztam rajta, hogy milyen szóval is illessem, ami tökéletesen jellemzi, de nem találtam jobbat. Szóval, ez a gyerek egy díszb*zi. Elhiszem én, hogy milyen helyes meg megnyerő, de azon kívül, hogy állandóan azt ismételgeti Jane-nek, hogy meg akarja védeni, és az életénél is fontosabb neki, nem csinál semmit. Nem férfi egyáltalán. Legalábbis az én szememben. Csöpögnek a nyáltól.

A történet is hagy némi kívánnivalót maga után. Na, most úgy képzeljük el, hogy annyiból áll a szitu, hogy van a mi kis szerencsétlenke Jane-ünk, aki mindig vészhelyzetbe kerül, és majdnem lezuhan a liftaknába. De aztán... Jön Chris, és megmenti. ÉS EGYMÁSBA SZERETNEK! Puff, ennyi, mert a csaj tök gyönyörű csak nem tud róla, a srác meg szintén, csak ő tudja is magáról. Na, ez a megmentős jelenet még előfordul vagy háromszor, aztán Chris jön azzal, hogy „nekünk nem szabadna együtt lennünk” meg trallala, de már túl KÉSŐ. Három óra után teljes a lamour, és kb. négy nap után össze is jönnek. Meg minden tiszta happy. Aztán meghal Jane anyukája, de ez marhára nem érdekli, mert ott van Chris, akiből annyi szeretetenergia – ez nem vicc! – árad, hogy az elég neki is, és már nem is fáj az elvesztés, mert boldog a mama a mennyben. No komment.
Semmit nem tudnak körülbelül a másikról, de ez mindmellékes, a lényeg, hogy Chris szép. És Jane is az. Csak még mindig nem tudja.
Két hét után akkora a szerelem, hogy össze is akarnak házasodni, meg miegymás. Még sok-sok klisé mellett megy tovább a cselekmény, aztán... Dobpergés, Chris eltűnik. A fényemberek hamar kitalálják, hogy a pokolban van. Merthogy elrabolták. És nem ég el, mert az ő különleges képessége az, hogy tűzálló. Merthogy minden fénylénynek van képessége, és ők nem bírják a forróságot, ezért nem mennek a pokolba. De Jane-nel mégis le akarnak menni, mert annyira szeretik a „fivérük barátnőjét”, hogy nem engedhetik el egyedül. Na, a kis csapat így elindul hát felfedezőtúrára a pokolba... Mindenki kb. elég, mert olyan meleg van, kivéve Jane, aki eközben még gyönyörű is lesz. Igen, még gyönyörűbb. Már kezdi magáról elhinni. De Christ közbe megvakítják. A francba!

Végül jön a gonosz nagyfőnök, aki alkut ajánl a lánynak. Mert közben kiderül, hogy ő egy olyan hiperszupercsodalény, hogy az hihetetlen. Tulajdonképpen egy hibrid, aki se jó, se rossz, de eldöntheti, hogy hova áll, és akkor az az oldal lesz az erősebb, és ők uralják majd a világot.
Természetesen Jane a szerelme mellé áll, mert imádja és mert szép, még vakon is. Aztán – most jön a legjobb! – hívja a szeretet mindent legyőző energiáját, hogy kijussanak a pokolból. Világít a keze, meg ilyenek. És tádám, a probléma megoldva, a nagyfőnök szájtátva elengedte őket, mert a szeretet ilyen. Hát nem mesés?

A vége pedig... Chris megkapja, amit akar: újra ember lesz, de csak egy évig. Ennek egyébként semmi értelmét nem látom. Egész végig azon siránkozik, hogy jaj, mi lesz, ha valami baja lesz a csajnak, és ő nem tudja megvédeni. De aztán kiderül, hogy Astrid – aki a sors, és mindenért felelős – nem is akarja vagy nem is meri bántani Jane-t, tehát így már nincs Chrisnek félnivalója, de ő görcsösen ragaszkodik az emberi mivoltához. Így még annyira sem tudja megvédeni, legalábbis szerintem. Hisz már nem tud repülni, nem tűzálló, de van személyije és még így is szép.

A szleng és a szépirodalom nekem itt sehogy sem fér össze. Nem tetszett a fogalmazás sem – most leszámítva azt, hogy általában azt ecsetelték, hogy milyen szexik –, tele volt olyan mai kifejezésekkel, amik nem illettek bele. Az „szebb volt a hangja, mint Rihannának”, meg a „megkérdezte, hogy rajta vagyok-e a Facebookon”, és a „lesmároltam egy fényembert” nekem túlontúl sok és összeférhetetlen volt.

Röviden és tömören ennyi. Én ezt a könyvet tényleg imádni akartam, és emlékszem, milyen áhítattal néztem a könyvet a boltban, milyen jó volt fogni, beszívni a papír illatát... Csak az a kár, hogy ennyi jó dolog volt benne.

Karakterek, akiket szerettem: Linette, Jane mamája, Matt

Karakterek, akiket nem szerettem: szinte mindenki, de főleg Chris és Jane

Pontozás: 5/2

15 megjegyzés:

  1. Lehet kritizálni,hiszen mindenkinek meg van a saját véleménye.
    Nem hiszem,hogy akik megvásárolták a könyvet egyet értenének Önnel.Én személy szerint le se tudtam tenni.A szürke hétköznapokban kifejezetten jól esik ilyen álomvilágba zuhanni.Szintén tetszett az (még ha csak egy zseniális elme kitalációja is),hogy két "embert" csak az egymás iránti aggódás és csodálat foglalkoztatja.
    A nyelvezetét illetően ne várjunk már egy komoly hangvételt,mikor fiatalok szerelméről van szó,mely ebben a korban lángol fel.Kifejezetten tetszik,hogy modern kifejezéseket használ,de mégis megmarad a jó ízlés határain belül.
    Tényleg sajnálom,hogy Önnek nem tetszett.Szerintem remek.Bár én Kitti minden regényéért rajongok és nem azért,mert ő írja,hanem a fiatalossága és a témaválasztása tetszik.

    VálaszTörlés
  2. Hú,önnek meg van ám a véleménye. Nem akarok vele különösebben vitatkozni,mert ha nem tetszett kész ennyi. Le van zárva! De nagyon sokan máshogy gondolják,engem személy szerint Kitti könyvei ösztönöztek arra hogy még többet olvassak. Ezeknek a könyveknek köszönhetem hogy megszerettem az olvasást. A Fényemberek könyv meg szerintem egy fantázia világba tud repíteni. A sok gonddal teli életben ezért is esik jól olvasni ezt a könyvet! Én együtt tudtam érezni a szereplőkkel. Nevetni,sírni ...stb. Én szeretem ezt a könyvet és nem csalódtam benne :)

    VálaszTörlés
  3. Szerintem ez a könyv nagyon szuper.Szuper a története és a legszuperebb benne az,hogy könyv a könyvben,hiszen aki ismeri Kitti írásait az tudja,aki meg nem ismeri annak elmondom,hogy a Gyémántfiú című könyv főszereplői színészek és a Fényemberek a Gyémántfiúban játszott főhősök filmbeli történetének első része.Tehát semmi esetre sem mondható,hogy ez a könyv annyira rossz lenne mint azt fentebb olvasni lehet.Persze nem vagyunk egyformák és persze ízlések és pofonok és természetesen mindenkinek a saját véleménye az igazi,de milyen szép is hogy egy olyan könyvről ami ennyire nem tetszik valakinek hosszú-hosszú mondatokat körmöl,csak hogy tudassa a világgal,hogy mennyire nem is olyan jó,de azért csak tetszett egy kicsit,ha időt és energiát nem kímélve megszületett ez a kritika!Szerintem Kitti írása igen is fiatalos,lendületes és elrepíti a fantáziát a végletekbe. V.Márti :)♥

    VálaszTörlés
  4. Erről csak annyi a véleményem hogy a cikk írója szánalmas!Kitti írásai csodásak !Hajrá Kitti,imádjuk amit írsz!

    VálaszTörlés
  5. Tisztelt magas fényű kritizáló /l.hozzászólás/ Gratulálok! Ebből az egyszemélyes monológból akár egy könyvet is írhatott volna. Ha egy egész tömeg imád egy könyvet, lehet kritizálni, lefújni, stb. Én soha nem ismertem az irónő könyveit. Karácsony előtt akadt meg a szemem a Gyémántfiú c. könyvön,imádtam, letenni nem tudtam, mig egyszerre ki nem olvastam, ill. utána kutatva találtam meg online az írónő többi könyvét, így a Fényemberek leközölt fejezeteit is. Engem igazán megfogott, cak gratulálni tudok a könyveihez. Emlékeztetőtül: a hivatalos kritikusok sz összes Alkonyat- Twilight saga könyvet lehúzták, kritizálták az írónőt kegyetlenül. De a világ fittyet hányt rá. Az Olvasó és filmnéző tömeg önmagáért mesél. Hát ennyit a kritikáról. Lehet mindenknek saját véleménye, De kérem tisztelje azokat, akik nagyon szeretik a könyveit Szurovecz Kittinek. üdvözlettel. Erzsébet

    VálaszTörlés
  6. Ajaj, látom az eddigi hozzászólók engem alaposan félreértettek. Én egy szóval SEM MONDTAM, hogy akik szeretik ezt a könyvet, nincs ízlésük vagy rosszul teszik, hogy ezt olvassák. Ez csupán az én vélemény volt, és tudtommal nem KELL minden egyes irodalmi műnek tetszenie MINDENKINEK. Van ilyen, nem? Milyen unalmas lenne az élet, ha mindenkinek egyforma lenne az ízlése!
    A Gyémántfiút én is szerettem, írtam is róla itt véleményt, ebben a blogban, csak úgy tűnik, hogy könnyebb engem lehordani a sárga földig, mert valami nem tetszett, mint kicsit körülnézni. Tökéletesen tisztában vagyok a könyvvel, a születésével, Kitti műveivel, nem szorulok információkra, és ezek fényében írtam, hogy sajnos nem tetszett, pedig imádni akartam. Még szerencse, hogy nem lincselnek meg azért, mert valami nem az én igényeim szerint lett megírva. :)

    VálaszTörlés
  7. Fhúú, ez aztán a kritika. Én személy szerint nagyon is imádtam. Minden benne volt, amit vártam tőle. Jó, oké amúgy is szeretem a "csodalényeket" ha meg kéne fogalmazni. Nagyon sokan a Twilight-saga-t is lehurrogták, mint előttem is mondták. De végül olyan sok ezer példányban adtál ki, hogy NA :) Szerintem Kitti fantasztikusan ír. De minden ember más. Ez van.

    VálaszTörlés
  8. Egyetértek a cikkíróval...én is nagyon szerettem volna megvenni. De aztán elkezdtem olvasni a könyvesboltban...hát kb 100 oldalig jutottam és nagyon örültem, hogy végülis nem vettem meg. Nekem is gyakorlatilag ugyanaz a véleményem, mint a cikkírónak és szinte ugyanazok voltak a problémák is számomra. És persze lehet szidni a cikkírót, de gondoljunk már bele, hogy neki is meglehet a saját véleménye és nem mindenkinek tetszhet minden!

    VálaszTörlés
  9. ...Jha és még annyit, hogy most sikerült megnyugodnom, mert eddig mindig azt hallottam mennyire fantasztikus ez a könyv meg letehetetlen stb és azt hittem, hogy én vagyok lemaradva és nem is vagyok normális amiért ez a történet egyáltalán nem jött be nekem. De örülök neki, hogy nem csak én látom így :)

    VálaszTörlés
  10. Annak a néhány elvakult Kitti rajongónak akik nem tudnak belenyugodni abba, hogy ez csak egy kritika itt egy link: http://our-impression.blogspot.com/2011/08/szurovecz-kitti-gyemantfiu.html
    Olvassátok el ezt a kritikát is hátha sikerül egy kicsit lehűteni magatokat. Egyébként meg egyetértek a kritika írójával szerintem is az alapsztori nagyon jó volt, de a kivitelezés már kevésbé. Ennek ellenére én nembánom, hogy megvettem a könyvet, mert voltak benne olyan dolgok amik miatt megérte elolvasni...

    VálaszTörlés
  11. Örülök, hogy végre találtam még valakit, aki nincs tőle elájulva, hogy mennyire jó. Alapvetően nekem már ott nem tetszett a dolog, hogy vannak a fényemberek, akik átkísérik a lelkeket a túlvilágra, csak pislogtam, hogy aha egy kis japán mitológiát keverünk a fantasy-hoz, de amikor mindenhol azt olvastam, hogy Kitti milyen zseniális, hogy ilyen lényeket talált ki magától, az már tényleg kezdett idegesíteni. A könyv maga engem sem tudott lekötni, bár lehet hogy azért mert a rengeteg jó kritika után én is jobbat vártam.

    VálaszTörlés
  12. Sok mindenben egyetértek a kritika írójával. Ez az új fantasy világ nagyon tetszett, de a fogalmazás, felépítés stb. már kevésbé. Ennek ellenére örülök, hogy megvettem a könyvet, és elolvastam, mert mint mondtam, az alapsztori szuper!

    VálaszTörlés
  13. Szia Nilla!
    Én teljesen másképp értelmeztem a történetet, mint te. Bár nagyon úgy látszik, hogy ők első látásra egymásba szerettek, azért nem úgy történt. (Gondolj csak vissza arra amikor Chris arról beszél vagy gondolkozik már nem tudom pontosan, hogy ő már milyen régóta ismeri Jane-t. Leginkább az angyaloktól kapott infók alapján ismeri meg Jane-t.) És szerintem Jane sem első látásra szeretett Chrisbe. Mindössze annyi történt, hogy nem tudta elfelejteni, mert megmentette az életét. (Én sem tudnám elfelejteni azt aki megmentette az életemet. Bárcsak "megmentene" valaki.) A másik dolog. Chris közel sem tökéletes. Igen, sokszor elhangzik, hogy milyen szexi, meg ilyenek, de ez CSAK Jane véleménye, és szerintem, ha szeretünk valakit akkor számunkra Ő tökéletes. Ugyanez a helyzet Jannel kapcsolatban, Ő Chris számára a tökéletes nő.
    Azzal sem értek egyet, hogy Jane megfeledkezett az anyukájáról, mert ott volt vele Chris. Szerintem eléggé meggyászolta az édesanyját. Christől pedig rendes dolog volt, hogy elvitte hozzá. A karakterek jól kivannak dolgozva szerintem. És Chris igazi férfi, mert bármit megtesz azért, hogy a szerelmének ne essen bántódása. Jane pedig egy okos, kreatív lány.
    Nekem nagyon tetszik a könyv stílusa, mert fiatalos, és igazán mai kifejezéseket használ, ennek ellenére mégsem szlengből áll az egész. Szeretem, hogy egyszerűek, de mégis sokat mondóak a leírásai. Még valami. A NYÁL-ról. Ez a könyv egy romantikus-fantasy, ezért elengedhetetlenek a kedves utalások és a Szeretlek-ek. Az életben ritkán hallani manapság ilyen kedves szavakat. Örülök neki, hogy legalább könyvben olvashattam. Egyébként első olvasásra én sem "estem hasra" a könyvtől, ezt Kittinek is megírtam. DE, minden szempontból egyedülálló,és új történet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Milyen szerencse, hogy nem mindannyian szeretjük/nem szeretjük ugyanazokat a történeteket, hogy mindenkinek más a véleménye.
      Azt érzem a soraidon, hogy néhány dolgot félreértettél. Lehet, hogy ez az én hibám volt, mert nem úgy írtam le, ahogy gondoltam. Nem tudom.
      Elhangzott tőlem az, hogy a történet tényleg egyedülálló, hű de jó, hogy nem sablonos, viszont a többi... Hagy némi kivetnivalót maga után. :/
      Szerintem Jane igenis belezúgott ott, folyamatosan rágondolt, és nem úgy, hogy jaj, de jó, hogy megmentett, hanem úgy, hogy jaj istenem, micsoda jó pasi. Ha pedig visszagondolsz, Chrisre kb. mindenki így néz, ott volt Electra, Jane egyetemére járók, stb.
      Arról, hogy ki számít igazi férfinak, úgy tűnik, eltérő elképzeléseink vannak. :) Akkor úgy mondom, hogy én nem szeretem a nőiesebb férfiakat. :)
      Az utolsó dolog: úgy is lehet valami romantikus, hogy nem csöpög az egész. A szerelmes történet nem attól szerelmes történet, hogy minden sorban ott van a szeretlek, a legyél a feleségem, az imádlak, a kívánlak, a de gyönyörű vagy, a mindig verdes tőled a szívem, stb.

      Törlés
  14. Én most tartok kb. a könyv háromnegyedénél, de nem hiszem, hogy be fogom fejezni. Fizikai képtelenség. Kitti Gyémántfiú és Borostyánkönny c. könyveit imádtam, de ez a fényemberek... nagy lelkesedéssel mentem neki, de egyszerűen nem tudom élvezni :/

    VálaszTörlés