Szilvási Lajos – Egymás
szemében
„Mondd, szeplős, ha egyszer nekünk is lesz gyerekünk, hogyan fogjuk
nevelni? Ugye, a mi gyerekünk nem lesz olyan magányos, mint mi voltunk, amíg te
nem voltál nekem, és én nem voltam neked?
Mondd, szeplős, szoktál te olyant gondolni, hogy még az egész élet
előttünk áll? Ugye, te nem vagy olyan, hogy csak egy-két napra előre
gondolkozol? Mert én ilyen voltam, amíg te nem voltál. Néha még ilyen sem. Néha
az is hidegen hagyott, hogy holnap mi lesz. Valami lesz – rángattam a vállamat
–, és ha semmi sem, az is közömbös.
Amióta te vagy nekem, én annyira megváltoztam, hogy szinte nem is igaz
semmi sem, ami addig volt, amíg te nem voltál.”
Háttér: Szilvásinak 27
regénye jelent meg (8-at külföldön is közreadtak). Utolsó regénye A vincellér, amely a halála után 12
évvel, 2008 őszén jelent meg.
Ezt a könyvet a rukkoláról szereztem be, néhány héttel
ezelőtt. Magam sem tudom, hogy miért, azt hiszem, ráakadtam a molyon,
elolvastam a fülszöveget és úgy gondoltam, áh, jó lesz ez, happoljuk csak gyorsan.
Nálam vannak bizonyos könyvek,
amelyekről tudom, hogy szeretni fogom. Ehhez elég egy fülszöveg, vagy egy-két
elolvasott oldal, tényleg nem kell több, és máris magával ragad. Vagy
beleszeretek. Egyszerűen nem tudom letenni. Az Egymás szemében is ilyen volt, annak ellenére, hogy nem haladtam
vele gyorsan, pont így volt kényelmes.
Dióhéj: hetvenes évek, gondolom, ezt nem kell részleteznem,
mindenki el tudja képzelni, vagy tanult róla. Van két tizenhét évesünk, Tamara
és Attila, akik első ránézésre teljesen különböznek egymástól. Mind a ketten
naplót írnak, azon keresztül látjuk őket, a világot, a másikat. Aztán, ahogy
lapozzuk a könyvet, történik valami... Szerelembe esnek. Nem hangzik
érdekesnek, ugye? De mégis az!
Minden szerelem szép - és ez
különösen. Ez az ártatlanság, ez a tisztaság, ez az önzetlenség, ami finoman
átszövi a lapokat, a napokat, az egész történetet valami káprázatos. Hatalmas
változások mennek végbe a szemünk előtt, amiről gondolhatjuk, hogy természetes,
és közben mégis szemet-gyönyörködtető... Hát ilyen volt ez a regény nekem.
Mivel én nem éltem a hetvenes években (még anyukám is csak a
„biliegyetemre” járt), és amit a suliban tanultam róla, az nem túl valami
részletes, ezért nagyon örültem, hogy ilyen közelről érezhetem az egészet.
Beszívtam a hetvenes éveket, megfogtam a hetvenes éveket - ha fogalmazhatok
így. Mindezt a könyv érte el nálam, ugyanis korrajz szempontjából nagyon jó. Sőt, tökéletes! Az idősebb
korosztály számára a visszaemlékezés miatt lehet nagyon jó, a fiatalabbaknak
pedig pont azért, amiért nekem: hogy informálódjanak.
ilyen gyönyörű borítóval is megjelent |
Ez a regény nemcsak a szerelemről
szól meg a hetvenes évekről... Ez a regény boncolgat mai napig jelenlévő,
megoldhatatlannak tűnő problémákat a családokról.
Ez igen fontos szerepet játszik a regényben, de nincsen az arcunkba nyomva,
hogy tessék, itt van, nyeld le, hanem finoman van adagolva.
Szót ejtenék a karakterekről is: mind Attila, mind
Tamara, mind Betli vagy Lédi vagy Imre - hitelesek. Nagyon! Elhiszem nekik,
hogy fiatalok, hogy ezek a problémák foglalkoztatják őket, hogy így
gondolkodnak, mindent elhiszek.
(Ami külön óriási élmény volt az
olvasás közben: a nők nők, a férfiak pedig igazi férfiak! Sok regényből
manapság ez hiányzik. Nem is fűzök hozzá semmit.)
Szilvási zseniális író volt. A humora is kifejezetten tetszett. A
stílusa kiváló. Biztos vagyok benne, hogy nem ez volt az első és utolsó, amit
tőle olvastam. Kell még! (Még szerencse, hogy a családi könyvtárban vannak még
regények tőle.)
Végezetül: ajánlanám ezt a regényt tizenéveseknek (és mindenki másnak is, de
őket fontosnak találtam külön kiemelni). Igen, minden egyes sejtemmel,
porcikámmal és hajszálammal ajánlom: lássuk ezt a világot, lássuk ezt a
szerelmet, ezt az életet.
Pontozás: 5/4,5
Szilvásit nem lehet,nem szeretni!
VálaszTörlésMi több,imádni kell!
A humoráért,a nyugalmáért,a hitelességéért...
én imádom kamasz korom óta :) pedig az rééég volt.
VálaszTörlésTeljes mértékben egyetértek az előttem szólóval. Szilvásit nem lehet nem szeretni, és aki mást állít az képmutató.
VálaszTörlésMajdnem az összes konyve megvan .Kedvencek,Egymás szemében ,A néma.Ördőg a falon,
VálaszTörlésEzt a könyvet kamaszkoromban kb. ötvenszer kiolvastam, szinte szó szerint tudom még ma is. Ez volt az első Szilvási könyvem, és hozta meg az étvágyat a többihez is... de akkor is, az Egymás szemében volt rám a legnagyobb hatással! És most megyek, leveszem a polcról, és elolvasom újra! Köszönöm, hogy eszembe juttattad:)
VálaszTörlésNálam ugyan így! ❤
TörlésNálam is Tamarával és Szeplőssel kezdődött Szilvási, voltam kb. 15. Azután jött A Néma. Egyik kötet sem porosodik a polcon, mert mindig fel kell lapoznom - pedig szinte tudom szóról szóra én is.
TörlésE két könyvvel kezdődött a Szilvási-szerelem, ami már minden könyvét elolvastatta velem ♥
Egy darabig nem lehetett kapni, de most újranyomta a kiadó:
VálaszTörléshttp://www.facebook.com/pages/Szilv%C3%A1si-Lajos-k%C3%B6nyvei/169038116483561