Jay Crowover – Rule (blogturné)

Jay Crowover – Rule (blogturné)

„Azt hiszem, én túl erősen vágytam rá, te pedig nem akartad eléggé.”

Háttér: 2013 ősz végi megjelenés, az Ulpius-ház friss, népszerű New Adult kategóriájában.

A kötet a Marked Men sorozat első része, a második kötetben az itt mellékszereplő, őrült szexi, rockisten Jet szerelembe eséséről olvashatunk majd, a harmadikban pedig Rome-ról, aki Rule bátyja. És a negyedikben, dobpergés... Egy szintén tetováló srácért bolondulhatunk majd, aki nem más, mint Rule legjobb barátja, Nash.

Az alábbi linken, a Kiadó jóvoltából, bele is tudtok olvasni a regénybe: LINK

R – ajongani fogsz érte,

U – tálni fogod Gabe-et,

L – ehengerelnek a karakterek, és

E – lszabadítja a fantáziád.

Az a fajta blogger/olvasó vagyok, aki valami hülye indokból kifolyólag szeret és szokott „negatív dolgokat” írni egy könyvről, bár általában odafigyelek, ne szaladjon el velem a ló. De abba a típusba is beleesem, aki megengedi, hogy magával sodorja egy jó könyv, és olyankor már nem hasogat szőrszálakat...

Dióhéj: Rule Archer, a huszon-egynéhány éves tetováló srác végre kihúzza a hátsójából a fejét, és észreveszi a vele mindig is törődő, családjához is közel álló Shaw Landont. Hogy egyszerűen fogalmazzak :D Van első ránézésre „rosszfiú”, meg „jókislány”, akik „szerelembe esnek egymással”, ahogy az lenni szokott, de ha a dolgok mélyére tekintünk, ennél jóval összetettebb képet láthatunk.

Rule ugyanis nem rossz, Shaw pedig nem jó. Mindketten azok akarnak lenni, hogy görcsösen ápolják a magukról kialakított képet, csakhogy ez a dolog nem fekete és fehér. Árnyékai, aprólékos mintái, keskeny indái és fényesebb oldala is van, akár egy jó tetoválásnak.

Elgondolkodtató, hogy mindkét sebzett lelkű fiatal ugyanazon okból kifolyólag akar tökéletes, és tökéletesen rossz lenni. A családja miatt. Két egymástól különböző példát láthatunk az Archer és a Landon família jóvoltából, de egyik sem követendő. Ezek az emberek meg akarják változtatni a saját gyereküket, irányítani az életüket, miközben végig azt sugallják, csak akkor fogadlak el, ha ilyen vagy olyan leszel...

Az idealizált „tökéletesség” és a szőnyeg alá söprés klasszikus példáit láthatjuk, egy klasszikus szerelmi sztoriba építve, két gyönyörűen egymásra találó fiatal szemén keresztül.

„Ha valakit közel engedsz, belehalsz, amikor lelép.”

Most pedig, első betűvarázs-bejegyzésemben ismerjétek meg ezt a pörgő, vagány és szexi regényt, amely az ütős és egymáshoz passzoló karakterek miatt működik igazán!

Akaraterő – mindkét főszereplő életében igazán fontos, hogy azt a világot, amit maga köré teremtett, uralni tudja. De amíg Shaw a problémákat szándékozik elkerülni, Rule inkább elébük megy. Aztán eljön az a pont, amikor végre közösen akarnak valamit... Egymást.

Barátság – egyenesen imádom Rule baráti körét, haverjait. A srácok a tetováló-szalonból valamint a gitár mellől, mindig számíthatnak egymásra, és nem utolsó sorban, kegyetlen dögösek is. (Ahogy fentebb már említettem, a folytatásokban a Rule mellékszereplői találnak társat magunknak, érdemes várni rájuk!)

„Olyan vagy, Shaw, mint a jó whisky. Gyorsan és könnyen a srácok fejébe szállsz.”

Esély – egy nagyon fontos alappillére ez a könyvnek, ami több szinten is megjelenik, mind a szülők, mind Shaw, mind Rule részéről. Míg előbbieknek bizalomra és saját térre kell lehetőséget adniuk, addig utóbbiaknak a boldogságra.

Féktelenség – Rule sosem a visszafogottságáról, mértékletességéről volt híres. Bulizik, iszik, nőzik, aztán kezdi elölről az egészet. Ezzel szemben Shaw semmi ilyesmit nem csinál, egészen addig, míg Rule meg nem fertőzi féktelenséggel.

 „Nem fogom megadni a számát, mert ő az enyém, és ha a közelébe mész, esküszöm, olyan dolgokat csinálok veled, hogy évekig műsort gyárt róla az Investigation Discovery.”

Megbocsátás – a legeslegfontosabb dolog. És az egyik legnehezebb. Szülőknek, kedvesnek, saját magunknak...

Ösztön – ez volt az, ami Shaw-t Rule felé rugdalta, attól az első pillanattól fogva, hogy meglátta. És ebből kifolyólag, magától értetődően védi meg Rule azt, aki az övé, szokásához híven, tojva rá, kit mit gondol róla.

Remy Archer – ó, istenem! Az ikrek története, Rule-é és Remyé, a szívembe markolt. Imádom a kapcsolatukat! Imádom, hogy annyira különbözőek, és mégis van egy szint, amit átlépve egyformák.

Piercing – khm, khm :D Nekem is van, és imádom. De ezeknek a srácoknak itt... tulajdonképpen hol nincs? Nem mondom, a fantázia-beindító soroknak megvolt a hatásuk, kíváncsiságot ébresztenek... Hogy milyen helyekről is beszélek? ;)

„Fejét csóválva ciccegett.

– Hova tetted az eszed?

– Nyilván a gatyámba.”

Szexualitás – ez egy NA regény, szóval szinte elkerülhetetlen a szex. És a Rule aztán tényleg nem szűkölködik benne. Vannak fülledt, vad, sikamlós jelenetek benne, amik kellenek is, de nem közönséges.

Titkok – létezik egyáltalán könyv e nélkül? Kétlem.

SPOILER

A Remyhez kötődő rész elég hamar egyértelművé válik, de engem ez sem zavart abban, hogy belezúgjak a kariba.

SPOILER VÉGE

Végszó: az a fiú, akinek a neve angolul szabályt jelent (nem véletlenül), és nem mehetne át garantált csipogás nélkül egy reptéri ellenőrzőkapun, kijelenthetem, hogy engem egész nyugodtan kivarrhatna...

Pontozás: 5/4,5

Köszönet a könyvért!

Játsszatok velünk, a blogturnéval! :) Ezúttal 3 tetovált-fiús könyvet lehet nyerni: Rule, Elemésztve, A soha határa.

a Rafflecopter giveaway