Beyoncé – Run The World (Girls)

Beyoncé – Run The World (Girls)

Amint látjátok, most megpróbálkozom egy zenéről véleményt mondani, hiszen inkább ez az én asztalom. :)

Nos, ezért a véleményért tuti páran le fogtok nyakazni, de muszáj vagyok kiírni magamból, mert így érzem.

Háttér: Beyoncé Giselle Knowles hétszeres Grammy-díjas amerikai R&B énekesnő, dalszerző, zenei producer és színésznő. Az 1990-es években lett világhírű a világ egyik legnagyobb lánycsapata, a Destiny's Child tagjaként, amely több 50 millió lemezt adott el világszerte. 2003-ban jelent meg Beyoncé első szólóalbuma Dangerously in Love címmel.

Amikor először meghallottam ezt a zenét a VH1-on, nem tudtam elképzelni, mi ez a borzalom. A hangjából sejtettem, hogy Beyoncé lesz, de mertem remélni, hogy tán mégse. Aztán mint kiderült, beigazolódott a sejtésem, és ez tényleg az ő dala.

Igazából nem a témájával és a kivitelezésével van gondom – oké, láttunk már ennél jobb klipeket is –, ezt még valahogy elviseltem. Megint megmutatta, hogy igen, a zenéjének van bizony mondanivalója, nemcsak néhány papírra vetett sor és dallam, és a világ mai helyzetét figyelembe véve ez nagy piros pont neki.

A klipről: szépen van kivitelezve, ahogy azt el is várhatjuk a könnyűzenei világ egyik legnagyobb ma élő énekesnőjétől. (Habár nekem fura együtt a táltos paripa meg a sportkocsi és az oroszlán.) Rendben van, eléggé csajos, nőcis, tehát tökéletesen el lehet adni.

A benne bemutatott táncokról nekem az epilepsziás idegrángások jutnak eszembe, de hát lehet, hogy csak én vagyok így ezzel. Szóval, hang nélkül egyszer-kétszer nézhető.

A zenéről: és itt jön a véleményem nem annyira kedves része. Hát ez szörnyű! Miközben újra megnéztem a klipet, hogy jobban tudjak róla írni, levettem a Youtube-ról a hangot, mert ezt az én fülem nem bírja elviselni. Mi ez a vonyítós visítás? Te atyaég, ha ilyen ütemben halad Beyoncé, elveszti azt a varázsát, ami régen volt neki. Nekem hiányoznak az énekelhető, kedves kis slágerei, amiket tökéletesen lehetett énekelni a zuhany alatt vagy éppen a konyhában. Hát, most képzeljük el. Mit lehetne leverni a konyha közepén, ha ezt támadna kedvünk dúdolgatni! Inkább bele sem gondolok...

Szerény meglátásom szerint azért lett ilyen ez a dal, mert ebben a mai világban, ahol már a monoton gépzúgást nevezik zenének, valamivel tartani kellett a lépést. Én nem tudom, mások hogy vannak vele, de inkább maradok önmagam, és nem csinálok egy meghallgathatatlan számot, minthogy csináljak, és ne legyek önmagam.

Pontozás: 5/1 (azaz számomra hallgathatatlan)

Itt elérhetitek, ha kedvetek támad meghallgatni: http://www.youtube.com/watch?v=VBmMU_iwe6U&ob=av2e