Holly Hill – Luxusnyalánkság
 |
| A könyv borítója |
Ez a kötet egyáltalán nem volt a kívánságlistámon mindaddig, amíg meg nem láttam a figyelemfelkeltő borítót, valamint címet – egyből tudtam, hogy a külcsín egy olyan témát takar, amiről tudnom kell, amit el kell olvasnom. Amint kicsit utánanéztem, miről is szól a könyv, gondolatban vállon veregettem magam; esküszöm, mintha kifinomult érzékem lenne, hogy megtaláljam a kényes témákban íródott, vegyes álláspontokat kiváltó regényeket. Ilyen Szalai Vivientől a Hamis gyönyör, valamint a Drága kéj, s miután az említett két történet teljesen lebilincselt, úgy gondoltam, nem szabad kihagynom ezt a könyvet sem. Mit veszíthetek? Maximum megválok tőle, ha nem jön be… Nos, ahogy arra már az első oldalak elolvasása után számítottam, erre nem fog sor kerülni!
Nem szeretnék külön kitérni az írónő rövid életrajzára, hiszen a könyv, amely a polcomon pihen, mindent elmond – elvégre Róla szól. Ausztrál írónő, aki harminckilenc évesen feladta pszichológusi karrierjét, hogy egy nős férfi szeretője legyen – ezzel lehetne leginkább összefoglalni a főszereplőnk életét, szeretői státuszának kezdetét. Eleinte kétkedve ütöttem be a Google keresőjébe a Holly Hill írói álnevet, s nem hittem, hogy bármilyen – valós – találat lesz, de nagy meglepetésemre az írónő ország-világ előtt felvállalta kilétét. Jómagam igen merész lépésnek tartom ezt, de a könyv provokatív jellege, valamint hitelessége ’érdekében’ részben meg is értem. Viszont a radarjaim arra is hajlanak, hogy mindez csupán egy jól kitervelt marketing stratégia része – a megfelelő helyen és időben az írónő úgy dönt, mégis kilép az ismeretlenségből a rivaldafénybe. Elképesztő, hogy mekkora példányszám növekedést lehet elérni egy ilyen, jól megtervezett lépéssel, s ezt minden bizonnyal nem csak a kiadó, de Holly Hill is jól tudta.
 |
| Holly Hill |
Az első, ami megfogott benne – bármilyen furcsán is hangzik – nem az, hogy valós történéseken alapul a sztori, hiszen ilyen címkével ellátott könyveket tucatjával találunk a könyvesboltok polcain. Jogos hát a kérdés, akkor mégis mi vezetett odáig, hogy majdnem egy nap alatt kiolvastam egy közel háromszáz oldalas könyvet. Talán a vakmerő őszinteség, talán a sorok között megbújó igazságok, talán az élet egy olyan oldalának megtapasztalása, amit óriási valószínűséggel sosem fogok megismerni. Igen, lássuk be, mindenki kíváncsi egy olyan életre, egy olyan státuszra, amelyet önmaga ilyen-olyan okokból kifolyólag sosem fog betölteni élete során. Ahogyan fürkésző tekintettel pillantunk be egy-egy nyitva felejtett kapun az utcán, ahogy lelkesen rávetjük magunkat egy-egy pletykalap hasábjaira, mert kedvencünk mindennapjait taglalja, úgy érlelődik bennünk a kíváncsiság egy különösen zárt világ felé. Holly Hill pedig egy ilyen világ kulcsait tartja a kezében, átadva a lehetőséget az olvasónak, hogy Ő maga is belépjen a kapun. Hogy végül a Pokolba, avagy a Mennybe jut általa, az véleményem szerint egyéni. Nem, nem állítom, hogy életem legjobb olvasmánya volt, de kétség kívül mindvégig fenntartotta az érdeklődésemet, egy pillanatra sem éreztem azt, hogy unatkoznék, miközben olvastam. Holly mérhetetlen őszintesége, az, hogy beengedett minket az életébe, hogy megmutatta, milyenek is egyes férfiak, s egy merőben új életszemléletet mutatott be szeretőként – még ha nem is értek vele egyet – észrevétlenül is megvett magának.
Pontozás: 5/4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése