2013. augusztus 27., kedd

Borbás Edina – Hullámok csapdája

Borbás Edina – Hullámok csapdája

„Alan megtanított rá, hogy a szép férfiak nem megtarthatóak.”

Háttér: Borbás Edina első könyve az Álomgyár Kiadó gondozásában jelent meg 2013-ban. A Hullámok csapdája nem egy önálló regény, hanem egy kétrészesre tervezett sorozat nyitókötete. Edina jelenleg is a folytatáson dolgozik, amelynek címe Összecsapó hullámok lesz. Igen, a játék folytatódik tovább! ;) Annyi kulisszatitkot Edina elárult nekünk, kis kedvcsináló gyanánt, amitől lehet gondolkozni, hogy nagyon megkedvelte Russel karakterét. Éljen! ;) Edina elérhető a Facebookon is, szívesen várja a látogatókat, sok-sok játékkal kedvez az olvasóinak!

Dióhéj: New York. Meg Olaszország. Valóság-show. Hajóút. Meló. Árulás. Könnyek. David Falcon...
Nos, ezután a roppant sokat eláruló bevezető után, megpróbálok máshogy is fogalmazni. :D Van egy fiatal, kedves, csinos lány, Arabella, az ő szemszögéből íródott a történet. Szinte a legelején belecsöppenünk már az akcióba: elmegy a valóság-show válogatására, és innentől kezdve meg van pecsételve a sorsa... Bár elsőre úgy tűnik, nem jár szerencsével, mégis sejtjük, hogy lesz itt valami, különben miről szólna a történet, ugye? :D

Edina
Ahhoz képest, hogy ez Edina első könyve, szerintem nagyon ügyes. Két szálon fut a történet – van az arabellás, játékos oldala, meg egy krimis, ami, szerintem, simán kihagyható lett volna. Nekem nem kellett volna bele, mert hátráltatta a számomra érdekes, másik cselekményt, és végtelenül egyszerű volt, az olvasó már az első utalásoknál rájött arra, ami csak a könyv végén derül ki. Viszont a másik szál... Az tetszett. Bevallom, amíg Arabella nem került be a show-ba, nem volt valami érdekes a dolog. Olvasgattunk a napjairól, a volt barátjával való huzavonáról (aki egy ****fej, kihasználta, meglopta és átverte a lányt, remélem, David egyszer azért majd fenéken billenti. :D)

Pörögnek rendesen az események, és hatalmas pluszpont, hogy a show nem úgy van megcsinálva, mint (elrettentő) példa: Való Világ, hogy ülnek, aztán nem csinálnak semmit, hanem Arabelláéknak kötelességük keményen dolgozni a hajón, különben nem kapnak engedményeket (például zenét esténként), és simán kieshetnek a játékból. Ez szuper ötlet volt!

Sokrétűek a karakterek, bár könnyen kiismerhetőek. Van ebből a típusból is, abból is, csak tudod, hogy mit fognak tenni, nem okoznak nagy meglepetéseket. Szinte az első találkozásnál eldől, hogy ez ilyen, az olyan, és olyanok is maradnak végig. Szerintem az emberi személyiség ennél összetettebb, bár ez még csak az első kötet, a bevezető, a játék kezdete, szóval lehet itt még bármi. És érzéseim szerint lesz is.

Muszáj ejtenem Davidről néhány szót: olimpikon. Úszó. Férfias. Balhés. Jóképű. És odáig van a főszereplőnkért... Vagy mégsem? Hát épp ez az. Egész végig nem lehet tudni, mert egyik pillanatban közelebb húz, a következőben kettőt taszít. Egyszer becéz, aztán pedig... Jó karakter, igazán megkedveltem! Védi, ami az övé, de mi is pontosan az övé? Ez a lényeg az egészben, és ezért várom kíváncsian a folytatást - mi lesz még itt?

A helyszínek gyönyörűek. Ahogy Edina lefesti elénk őket, hát az... Én is ott akarok lenni! Én is! Vigyetek már magatokkal! Hallod, Bob, itt vagyok! Jó, persze, én nem kívánnék kamerákat, de a többi jöhet ;)

Külön kiemelem a „mozgó vacsis” részt, hát az valami oltári volt. Ilyen poénokból kérünk többet, igen! Ez az a vonal, amin haladni kell, és akkor hiper-szuper lesz!
Valamint Suzie karakterét. Ő a kedvencem! Hogy lehet valaki egy ekkora, két lábon járó ellentét? Tökéletes példája annak, amit én is szorgalmazok – ne ítélj el senkit, főleg ne a külső alapján.

Egy kis negatívumot is meg kell jegyeznem, sajnálom, nem tudok elsuhanni felette: Arabella néha nagyon sok. Olyan hisztisen és irritálóan viselkedik, mint egy kislány, máskor meg adja a dámát. Nem egy kiegyensúlyozott karakter, ebben még fejlődnie kell Edinának, hogy eltalálja az arányokat. (Ugyanez néha Daviddel, hogy játssza a kemény macsót, aztán egy-egy megnyilvánulása annyira karakteridegen, hogy az...) De ezek nem eget rengető hibák, a jó alap megvan, már csak csiszolni kell ;)

A könyvet milliószor köszönöm az ÁLOMGYÁR KIADÓNAK!

Pontozás: 5/3,5 (azaz olvassátok el, mert megéri, kitűnő csajszis, nyári olvasmány, lehűt, leköt és kikapcsol)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése